"mert nem minden egy tündérmese"
|
|||||
történetlinkekegyébtájékoztatásbejegyzések | |||||
Hosszú idő után végre egy szimpla, nem hírességekről szóló bloggal leplek meg titeket, melynek elsősorban egy, az iskolámban indult Magyar Napok-i verseny az oka. Nos, gondoltam, hogy megosztom veletek is a történetet, aminek információiról a "tájékoztatás" menüpontban olvashattok. Az oldallal részben ki szeretném tölteni az űrt, ugyanis a tervezett blogom késik, így ezzel pótolnám ki azt a szünetet, ami lenne. Remélem nincs ellenetekre! :) Ölel titeket, Chloe |
AZELŐTT 24 NAPPAL... 2015. június 12., péntek @ 5:26
ZSOMBOR
Visszaszámlálás:
azelőtt 24 nappal
Elárulok
egy titkot: az elmúlt napokban, amikor nem Illával voltam,
dalszöveget írtam, vagy zenéltem. Ezt a kettőt. Általában csak
az utóbbit szoktam.
Jut eszembe:
Illa mesélte, hogy szereti a régi filmeket. Ajánlott is egyet, a
neve a Nulladik Óra.
Megnéztem,
és tudod, hogy nekem sem tökéletes az életem, és emiatt
tökéletesen értettem az egészet. Ha láttad már, érted mire
célzok. Tényleg, te láttad már? Hát, ha nem, kérlek nézd meg a
kedvemért! Komolyan mondom, megéri.
Szóval,
dalszöveg.
Képzeld,
azután az este után, egy vázlat szinte beköltözött a fejembe,
nem hagyott nyugodni. Szerintem zseniális dal lehetett volna belőle.
Még nincs kész, de már megvan a kedvenc részem belőle.
„Ments meg
attól, akinek kellene lennem / Mondd el, mit akarsz tőlem / Nem
akarok egy újabb társadalmi sérült lenni”*
Tudod,
először ezt a kérdést először két éve kérdeztem meg
magamtól, amikor anyám először csapott ki otthonról.
Kinek
kellene lennem?
Nem tudom a
választ.
Mindenhol
azt hallom, hogy legyek önmagam – ezzel van tele minden –, de a
szüleim egy olyasvalakit szeretnének, aki nekik tökéletes. És ha
az nekem nem tetszik? Az már nem számít?
Te mit
gondolsz erről? Megéri megfelelned másoknak, miközben őrlődsz
magadban, amiatt, aki lettél? Megéri?
Ne csapd be
magad, kérlek.
Tudod, ezért
csodálom a lázadókat – nem rémiszti meg őket az, hogy nem
lehet. Ők azt csinálják, amit tenni akarnak, és nem állítja meg
őket semmi sem.
Ezt szeretem
a zenében is. Őszinte lehetsz, és csodálnak érte. Kiállsz
amellett, amiben hiszel, elmondod az embereknek... de amíg nem
álltál ki magadért, nem ismerheted ezt az érzést.
Pedig hidd
el nekem, csodálatos.
Eleinte nem
könnyű, mert nem mindenki ért veled egyet, de amikor túl vagy a
nehezebb részén, már tudni fogod, hogy igen, ezért érdemes volt
megtenni.
Így hát,
amikor hazamentem, elmondtam anyámnak, hogy a magam ura vagyok.
Értékelem a törődését, de nem irányíthat.
Nem akarok
egy újabb társadalmi sérült lenni.
*Részlet a
5 Seconds of Summer Social Casualty című dal magyar
fordításából
AZELŐTT 28 NAPPAL... 2015. június 11., csütörtök @ 13:25
ILLANGÓ
Visszaszámlálás:
azelőtt 28 nappal
Öt nap telt
el az éjjeli sétánk óta.
Tudod, aznap
este végre először voltam őszinte valakivel, és ez hihetetlen
nagy dolog!
Mármint,
veled is őszinte vagyok, de nem ismerlek, és nem tudom, hogy
vélekedsz rólam. Talán elítélsz a múltam miatt, talán
megértesz. Esetleg az is lehet, hogy egy cipőben járunk.
De őt, hogy
személyesen ismertem, tudod, más volt. Neki szemtől szembe kellett
elmondanom minden nyűgöm, és várni a reakciójára. Nem
tudhattam, hogy az utcán lepofoz-e, amiért ilyen vagyok magammal,
vagy csak tudomásul veszi.
Ezek helyett
megölelt.
Mesélt
arról, hogy már milyen régóta tart a szenvedélye, és hogy még
mindig tart. Elmondta, hogy szeretne változtatni, de nem tud.
Én is
elmeséltem neki mindent, úgy gondoltam, ennyivel tartozom neki az
őszintesége miatt.
Így
felváltva mondtunk el kínosabbnál kínosabb, és eltitkolt
dolgokat magunkról.
Azt mondta,
hogy ad egy kazettát a kedvenc dalai összeállításából.
Még aznap,
ahogy megkaptam tőle, meghallgattam őket.
Szép kis
sorrend volt, azt hiszem. Mindegyik dal másról szólt.
Volt,
amelyik a magányról.
Volt olyan,
amelyik a félelemről szólt,
Aztán a
többi a halálról, az élet és halál közötti feszengésről, a
nem emlékezni akarásról, a felejtésről, a szenvedélyeinkről...
Zsombor
említette, hogy az utolsó dal kifejezetten illik az esti sétánkhoz.
Amikor ezt mondta, akkor ígérte meg, hogy lehetne az a mi dalunk,
és meghallgatva rájöttem, igaza van. Az a dal illett hozzánk.
„Majd
tartsd meg az én kis mocskos titkom / Ne mondd el senkinek / Vagy az
újabb sajnáló leszel / Csak egy újabb „sajnálom”, remélem,
hogy meg tudod tartani / Az én kis mocskos titkom.”*
*Részlet a
The All-American Rejects Dirty Little Secret című dal magyar
fordításából
|
elérhetőségek és linkek
facebookcsoport wattpad tumblr blogger no.1 blogger no.2 blogjaim
16 reasonsblank space leaning flower girl A blogokról bővebben az "egyéb" menüpontban olvashattok! cserék
barátbarát barát barát barát |
érdekességek
Avagy néhány nevetséges infó a blogról, alapötletéről, vagy magáról a történetről...
blogjaim - bővebben
Blogjaim
Az emberek változnak - ez tény. Aida is változik. Egy nyár elég neki arra, hogy rájöjjön, többet változott ezidő alatt, mint máskor egész életében. Elvégre nem mindenki kezdi úgy az "elő-nyarát", hogy Ausztráliába megy a nagyszüleihez, és a reptéren ismerkedik meg egy zenekar tagjaival. Aida rájött, hogy tininek lenni a legjobb a világon, és ez a nyár nem jöhetett volna össze anélkül, amiket véghez vitt. Mennyi oka is volt annak, ami lett - pontosan? 16. 16 ok.
Társíró: Dominika
Teljesen elfogadható és szinte már normális dolog a fiúk körében az, ha valaki elmegy szórakozni a barátaival, kicsit becsiccsent, és másnap már egy ismeretlen lány mellett ébred. (...) A fiúk a bulikban azokra a lányokra mennek, akik könnyen megkaphatóak. Akik kiteszik mindenüket, kelletik magukat, és szinte azonnal ágyba bújnak velük. (...) Mi pedig eleget teszünk a kéréseiknek. Azzal azonban senki sem számol, hogy mi van akkor, ha a lány, akivel szórakozni akarsz, az maga a rémálom: egy hidegvérű pszichopata gyilkos, akinek te vagy a következő áldozata? Nem egy kellemes érzés, ezt elmondhatom. És hogy én honnan tudom? Mert találkoztam Vele. Az én ábrándnak öltözött rémálmommal.
Társíró: AshelyB. Hemmings
Hol is kezdjem? A szüleink gimnáziumos koruk óta legjobb barátnők. Amint elvégezték az iskolát, elutaztak új életet kezdeni. Ausztráliában, Sydney-be telepedtek le, ahol tovább tanultak, majd anyám barátnője terhes lett, majd nemsokára őmaga is. Leendőbeli legjobb barátom és köztem egy hónapnyi korkülönbség volt. Szüleink (és mi is) csak még közelebb kerültünk egymáshoz, mikor Apu itthagyott anyát és engem. Az évek múltak, de mi legjobb barátok maradtunk, egy-két kisebb vitát leszámítva tökéletes volt a kapcsolatunk. Azonban mi a teendő, ha valamelyik fél máshogy képzeli el a jövőjüket? A nevem London Gray, 16 éves vagyok. A legjobb barátom Luke Hemmings.
A lány, aki korunk egyik hippije nem él épp szokványos életet - egy virágboltban dolgozik, munkatársa egy őrült harmincas csaj, aki szintén a boldogsághormonokon él, és nem utolsó sorban a vásárlók sem átlagosak. Van a rámenős, van a szolid, és van a srác, aki folyton összevesz a barátnőjével, és virággal engeszteli ki őt. Na de ezeknek mégis mi köze van egymáshoz? Úgy, hogy Delilah érkezése mindent felforgat. Következik
Nincs megállás
Link hamarosan!
Négy gimnazista srác átlagosnak hitt életét egy hétfői nap okozza, amikor is mind egy büntetés alkalmával találkoznak. Nem arról van szó, hogy idegenek - ismerik egymást, de barátságuk alapját az a nap adja. Eszméletlenek mind, és csak Luke nem tudja, hogy kerültek oda. A memóriája átmenetileg tönkrement - nem emlékezett semmire sem. Talán csak a családjára. És hogy mi is történik ezek után, az főhősünk szerint a "lehetetlen" státuszba esik, mégis megtörténnek azok a dolgok, részben vele. Mert mégis hogy lenne az normális, hogy a legjobb barátja az idő végtelen síkján futkározik, a félénk srác láthatatlanná válik, és az erő-mániás fiú pedig olyan súlyokat bír el, ami szintén "lehetetlenség"? Úgy, hogy Luke is rendelkezik egy képességgel.
|
összefoglaló Az oldal 2015. 03. 15.-én indult, befejezése a részek leadása után következik be, egyelőre ismeretlen időponttal. A történet műfaját tekintve több stílusra is bonthatnánk, angst, hurt, fluff, domestic, tehát végkifejletét nézve nem egy boldog történettel állunk szemben. A fejezetek hozatalára nincs állandóan megszokott időköz, ez attól függ, milyen rövid volt az előtte kitett fejezet - számítani kell rá, hogy rövidekről van szó, többségben. A történet két szereplő szemszögét felváltva halad, a történet, mily meglepő, hatvan napot ölel magába, illetve a legutolsó fejezet annak a hatvan nap elmúlását követő hatvan napot. figyelmeztetés
A történet nem tartalmaz sem 18+, sem 16+-os jeleneteket, viszont illegális, tudatódosító szerek, és azoknak hatása is említve lesz. Káromkodás is előfordulhat, ezekért nem vállalok felelősséget! jogok Minden jog az írót, avagy N. Chloe Bowdent illeti! Az oldalon publikált történet másolása, lopása nem engedélyezett, és következményekkel jár! Amennyiben többszöri figyelmeztetés ellenére sem törlődik az oldal, melyen e történet másolata, vagy hasonlata rendelkezik, kénytelen leszek jelenteni a blogot, melynek következtében az törlődni fog! |
Sorrendben Bevezető [elolvasom] Azelőtt 60 nappal... [elolvasom] Azelőtt 57 nappal... [elolvasom] Azelőtt 50 nappal... [elolvasom] Azelőtt 46 nappal... [elolvasom] Azelőtt 43 nappal... [elolvasom] Azelőtt 39 nappal... [elolvasom] Azelőtt 35 nappal... [elolvasom] Azelőtt 33 nappal... [elolvasom] Azelőtt 28 nappal... [elolvasom] Azelőtt 21 nappal... [elolvasom] Azelőtt 17 nappal... [elolvasom] Azelőtt 14 nappal... [elolvasom] Azelőtt 12 nappal... [elolvasom] Azelőtt 9 nappal... [elolvasom] Azelőtt 6 nappal... [elolvasom] Azelőtt 2 nappal... [elolvasom] Azelőtt 1 nappal... [elolvasom] Azután 60 nappal... [elolvasom] Írói utószó [elolvasom] Időpont szerint március 2015 április 2015 május 2015 június 2015 július 2015 |